Az uniós szabályozások kiskapui miatt kerülhetett Magyarországra is azbesztes kő

Az Európai Unióban már régóta tilos az azbesztet tartalmazó termékek kereskedelme és az azbeszt célú, azaz az azbeszt kinyerésére irányuló bányászat is. Ugyanakkor az azbesztet tartalmazó kő bányászatát nem tiltja semmi – írja az Átlátszó.

Ezt használhatták ki azok a burgenlandi bányák is, amelyekből több száz magyar településre is került az azbesztes zúzott kőből.

Weiszburg Tamás geológus, az ELTE egyetemi docense a lapnak elmondta, az azbeszt nem egy másik anyag, hanem maga a kőzet. „Az azbeszt az bizonyos kőzeteknek a morfológiai megjelenési formája; ugyanabban az ásványban lehetnek azbesztes és nem azbesztes részek is” – fogalmazott a szakember.

Az azbeszt felfoghatatlanul vékony szálakból áll, amelyek nem mérgezőek, viszont külső behatásra finom szemcsés porként a levegőbe, onnan pedig a tüdőbe kerül, ahol nem bomlik le, hanem gyulladást, hosszú távon pedig daganatos betegséget okozhat.

A geológus hozzátette, egy bánya nyitásakor, illetve üzemeltetésekor nem kötelező olyan vizsgálatokat végezni, amiből szükségszerűen kiderül, van-e azbeszt az adott területen. Weiszburg arra is felhívta a figyelmet, hogy a jog szerint a zúzott kő nem egy termék, hanem egy anyag, a jelenlegi európai szabályozás pedig alapból nem tiltja az azbesztes kőzet kereskedelmét. Vannak azonban bizonyos korlátozások, többek között ezért is került sor a burgenlandi bányák bezárásához.

A lap beszélt azzal a hivatalvezető-helyettessel, aki az önkormányzatot képviselte abban az eljárásban, amely során négy bányát zártak be tavaly decemberben. A hivatalnok elmondta, idén január 1-jével szigorodott az azbesztkockázatnak kitett munkavállalók védelmét szolgáló uniós előírás. Ez lehetővé tette, hogy a munkavédelemre hivatkozva felfüggesszék a bányák működését.

Emellett az EU azt is előírja, hogy bizonyos azbesztkoncentráció felett (ez jelenleg 0,1 tömegszázalék), a termék címkéjén fel kell tüntetni, hogy az azbesztet tartalmaz. A tartalom meghatározása és ennek jelölése a bánya feladata. Arról viszont már megoszlanak a vélemények, hogy ez milyen hatással van az azbeszttel szennyezett termékek forgalmazására. A kormányhivatalnok szerint a címkézést előíró rendelet nem akadályozza meg az anyag forgalomba hozatalát.

A Greenpeace Ausztria elemzője viszont úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a 0,1 tömegszázalék feletti arányban azbesztet tartalmazó termékek egyértelműen a rákkeltő kategóriába tartoznak, amely anyagok kereskedelmét viszont tiltja az EU.

Ugyanakkor az illetékes osztrák minisztérium is amellett foglalt állást a burgenlandi önkormányzatoknak írott levelében, hogy a forgalomba hozatalt illetően nem egyértelmű a szabályozás. Azt viszont ők is kiemelték, hogy „feltételezhetően” a hatályos jogszabályokkal is megakadályozható lett volna, hogy a természetben előforduló azbeszt a környezetbe jusson.

Jelenleg még zajlik a szakértői jelentések elkészülése, a hivatalnok szerint június végéig születik majd döntés a bezárt bányák további sorsáról. A négy bányát tömörítő társulás az Átlátszónak vitatta a Greenpeace ausztriai és magyarországi méréseinek hitelességét, véleményük szerint a szombathelyi kő jelentős többsége például nem az ő bányájukból származik.

Azzal kapcsolatban is eltérőek a vélemények, hogy az azbesztes kő mennyire veszélyes. A bányatársulás álláspontja szerint az ásványokban természetes formában előforduló azbesztrostok kötöttek, nem kerülnek ki a környezetbe. A vizsgálatban részt vevő osztrák kormányhivatalnok szerint csak jelentősebb autóforgalom esetén válik veszélyessé az azbesztes kő, Weiszburg Tamás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy több településen nem csak a kőben, de a levegőben is kimutatták az azbesztet.

Korábban Magyar Péter az osztrák kancellárral találkozott, amely után elmondta, hogy Magyarország a „szennyező fizet” elvet fogja alkalmazni.

https://hvg.hu/gazdasag/20260526_eletveszely-osztrak-azbeszt-botrany-kobayna-veszely

Nyitóképünk illusztráció, azbeszt tartalmú kőzet egy soproni utcában, fotó: MTI / Filep István